péntek, április 28, 2006
a mai nap az agybajról szól(t). mondom ezt 23:11-kor, és akkor le is írom, h mi volt ma.
reggel bementem suliba, sajnos esett az eső. a bejutás se volt egyszerű: kúton feltartottak, dugó is volt, de majd sikerült időre odaérni. egész nap csak hárman voltunk az osztályból, egy közülünk csak azért. mert nem tudta, h ien mókás nap lesz. még a stabil, élbrigád is lelépett. na meg akik elmentek kocsmázni, azok is.
olyan program volt, h indulhattak csapatok meg egyéni versenyzők is, természetesen más-más feladatokkal. csapatoknak volt kötélhúzás, tojásdobálás helyett citromdobálás, látványos szendvicskészítés. egyéniben meg birkózás, farönk egyensúlyozása, futás, időre hagymaszeletelés. nem volt annyira rossz a program, de tény, h jó időben még jobb lett volna. fényképeztem is közben, le is toltak miatta, h miért nem erősítem egyik csapatot se, de én igyekeztem pártatlan, és dokumentarista lenni. :)
Aztán, a nap vége fájt a leginkább. De kezdjük az elején. Esztitől megkaptam a letolást, hogy napos időt ígértem, és nem hoztam össze. Szóval jogos volt. Aztán láttam nála/róla/tőle (na nem mind, hanem ezek közül csak az egyik ;) ) olyan dolgot, amire más egyből azt mondaná, hogy fúúúj, de nem, én egyszerűen ezt ignorálom, vagyis nem, elfogadom. Én így szeretem őt, ahogy van, ahogy most ismerem, minden testi vagy lelki adottságával és tulajdonságával. Egyetlen egy dolgot kivéve: a barátját. Én nem ismerem, a kapcsolatukat, de nem értem, hogy miért őt választotta. Kaphatna engem, vagy más sokkal jobbat. A srác nem is néz ki túl jól (még objektívan, nem rivális szemszögből nézve se.), és viselkedésre is elég fura. Nap végén ugyanis bejött Esztiért, és teljesen esetlen volt, pedig ahogy láttam nem volt ismeretlen számára mindenki. Megállt egyhelyben, mint egy rakás szerencsétlenség, és amig Eszter érte nem ment, addig ő csak ott vegetált. Páran mondhatnák, hogy én is ezt tenném, de jelen véleményem szerint nem, feltalálnám magamat.
Azt hiszem beléptem a House Of Jealous Lovers-ba. Tetszik nekem Ő szeretem, de a kapcsolatukba nem akarok bezavarni, ha jó. De ha nem, akkor miért ne?! Bár én nem tudom, ebben nem vagyok jó megfigyelő, egy csók, és ahogy én láttam inkább Ő uralja a kapcsolatot, mintsem a másik. Szeretnék továbblépni, de így nem tudom érdemes-e. Szeretnék.
reggel bementem suliba, sajnos esett az eső. a bejutás se volt egyszerű: kúton feltartottak, dugó is volt, de majd sikerült időre odaérni. egész nap csak hárman voltunk az osztályból, egy közülünk csak azért. mert nem tudta, h ien mókás nap lesz. még a stabil, élbrigád is lelépett. na meg akik elmentek kocsmázni, azok is.
olyan program volt, h indulhattak csapatok meg egyéni versenyzők is, természetesen más-más feladatokkal. csapatoknak volt kötélhúzás, tojásdobálás helyett citromdobálás, látványos szendvicskészítés. egyéniben meg birkózás, farönk egyensúlyozása, futás, időre hagymaszeletelés. nem volt annyira rossz a program, de tény, h jó időben még jobb lett volna. fényképeztem is közben, le is toltak miatta, h miért nem erősítem egyik csapatot se, de én igyekeztem pártatlan, és dokumentarista lenni. :)
Aztán, a nap vége fájt a leginkább. De kezdjük az elején. Esztitől megkaptam a letolást, hogy napos időt ígértem, és nem hoztam össze. Szóval jogos volt. Aztán láttam nála/róla/tőle (na nem mind, hanem ezek közül csak az egyik ;) ) olyan dolgot, amire más egyből azt mondaná, hogy fúúúj, de nem, én egyszerűen ezt ignorálom, vagyis nem, elfogadom. Én így szeretem őt, ahogy van, ahogy most ismerem, minden testi vagy lelki adottságával és tulajdonságával. Egyetlen egy dolgot kivéve: a barátját. Én nem ismerem, a kapcsolatukat, de nem értem, hogy miért őt választotta. Kaphatna engem, vagy más sokkal jobbat. A srác nem is néz ki túl jól (még objektívan, nem rivális szemszögből nézve se.), és viselkedésre is elég fura. Nap végén ugyanis bejött Esztiért, és teljesen esetlen volt, pedig ahogy láttam nem volt ismeretlen számára mindenki. Megállt egyhelyben, mint egy rakás szerencsétlenség, és amig Eszter érte nem ment, addig ő csak ott vegetált. Páran mondhatnák, hogy én is ezt tenném, de jelen véleményem szerint nem, feltalálnám magamat.
Azt hiszem beléptem a House Of Jealous Lovers-ba. Tetszik nekem Ő szeretem, de a kapcsolatukba nem akarok bezavarni, ha jó. De ha nem, akkor miért ne?! Bár én nem tudom, ebben nem vagyok jó megfigyelő, egy csók, és ahogy én láttam inkább Ő uralja a kapcsolatot, mintsem a másik. Szeretnék továbblépni, de így nem tudom érdemes-e. Szeretnék.
